A parkról

Parkunk 2003-ban nyitott meg Balatonfűzfőn a Balatoni bob pálya és a Balaton uszoda tőszomszédságában. Célunk röviden összefoglalható: természetes mozgásformák, természetes környezetben. Három éves kortól a fizikai aktivitás végéig várjuk a csúszni, mászni, lőni vágyó kedves vendégeinket. Mászótornyunkon, már két-három éves korosztálynak is van lehetősége kipróbálni ügyességét, bátorságát.
Eszközeink kialakításánál arra törekedtünk, hogy minden egészséges felnőtt és gyermek számára teljesíthetőek legyenek a feladatok. Csak a kishitűség, a motiválatlanság, vagy az akarat hiánya gátolhatja meg a sikerélmény elérését. A részvételhez utcai öltözet megfelelő. Optimális viseletként a sportruházatot és a zárt edzőcipőt ajánljuk.
Kalandra fel, félre a kishitűséggel, irány a csúcs!
100% biztonság + kihívás = maradandó élmény!

A falmászáshoz a puha szandál és a papucs alkalmatlan, helyettük mezítláb teljesíthető a feladat. A kalandösvény csak cipőben, vagy szandálban teljesíthető. Az íjászathoz és a drótkötélcsúszdához bármely viselet alkalmas. A szakszerű üzemeltetésnek és a szabályok betartásának köszönhetően fennállásunk huszonkét éve alatt izomlázon kívül más probléma nem adódott. Büszkék vagyunk arra, hogy számos újonnan épülő parknak mintául szolgálunk, mint ahogy arra is, hogy a tervezéstől a kivitelezés utolsó ecsetvonásáig, mindent önerőből, saját kezűleg hoztunk létre.

Kihelyezett madárodú a Serpa Kalandparkban

Az elmúlt évtized alatt rengeteg tapasztalat és élmény ért minket. 19-20 éve kezdődött, amikor is nemrég felállított faoszlopainkat, melyek az akadálypályákat tartották és tartják, elkezdték belakni a madarak. Az oszlopok gyengébb részeit kihasználva, főleg harkályok, szép, tágas odúkat vájtak maguknak. Majd jöttek és költöztek, be más fajtájú madárkák is. Három évvel később munkatársaink kedvence, egy pele család volt. Amellett, hogy örültünk az élet ilyetén való megnyilvánulásának, kissé megijedtünk a következményeitől. Tudni illik, mi van akkor, ha kívülről nem érzékelhetően, olyannyira kivájják a fa belsőt, ami töréshez vezethet. Ezért aztán, odúkat csináltunk és a közeli fákra szereltük fel. Az oszlopokon lévő odúkat pedig, kirepülés után bedolgoztuk. Bízunk benne, hogy a készített lakhelyeket is szeretni fogják szárnyas vendégeink.

Névadóinkról

A serpák ősei 700 évvel ezelőtt Tibetből költöztek át Kelet-Nepálba a Szolo Khumbu völgyeibe. Serpa család Rendkívüli képességekkel rendelkező hegyivezetők és teherhordók. Már az 1920-as évek elején alkalmazták őket a nagy Himalája expedíciók. Életüket áthatja a buddhista lámaizmus. Az utak mentén rengeteg az imafelirat, imazászló, a vízzel vagy széllel hajtott imamalom. Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa Megélhetésük fő forrása az expedíciók mellett az állattartás (a yak tartás). Egyik fő táplálékuk a sós, vajas tea. A teherhordó serpák szervezetének székhelye ötven évig az indiai Darjeelingben volt, de Nepál határainak megnyitása után a fővárosba, Katmanduba költöztek át. A legismertebb serpa, Tenzing Norgay, aki Sir Edmund Hillaryvel együtt 1953. május 29-én elsőként hódította meg a világ tetejét, a 8848 méter magas Mount Everestet.

Magyar történelmi tanösvény a Serpa Kalandparkban

Ismert alapigazság, a történelmet mindig a győztesek írják, ezért is meg a gondolkodó, érző emberek lelkében élő, a szülő és felnevelő föld, nemzet, ország, haza iránt érzett érthető elfogultság okán is nagyon kényes téma. Talán az emberiség legkényesebb témája, mely az egymás alá- fölé rendeltségét hívatott bizonytani, rossz és téves szemléletű esetben. Mint írtam az elfogultság érthető, de csak egészséges, kellően alátámasztott és nem elvtelen, kitalált, elferdített teóriákra támaszkodva, ami egyértelműen már a kimondás, kinyilatkoztatás pillanatában a kinyilatkoztató és mindenki más számára is egyértelműen és vélhetően, sokszor tudottan is hamis. A múlt elferdítése országon, hazán belül, egészségtelen, torzuláshoz, betegséghez vezet, országok között pedig lehetetlenné teszi a békés, egymást erősítő segítségnyújtáson alapuló a másikat tisztelő együttélést. Tudjuk, hogy a hatalmi játszmákban pontosan ez az attitűd elkerülendő, mert igazán jól halászni csak a zavarosban lehet. Megpróbálunk történelmi tanösvényünkön egy mindenki által elfogadható utat bejárni, ami sem az átláthatatlan őserdőbe, sem a kilúgozott sós sivatagba nem vezet.

A Szent királyi dinasztia az Árpád-ház

A Kárpát-medencét 895-ben véglegesen elfoglaló eleink tettei már mindenki által ismertek, nem indulunk mi sem Nimródtól, vagy Atillától, mert légyen igaz, avagy sem, ez csak végelláthatatlan vitához vezetne. Akinek Álmos és Árpád az első magyar, őrizze és tisztelje emléküket, akinek szeme, sokkal távolabbra lát, legyen büszke hitére, adjon ez neki tartást, de nem kifelé hivalkodást. A kalandozásoknak nevezett korszakban, mely közel száz évet ölel fel a IX. és X. században, eleink mindig, mint behívott szövetséges vettek részt a belháborúkban. Persze ez ugyan úgy elítélhető magatartás ma, de lényeges a különbség. Ezen a vonalon haladva, elítélhetjük a garázda vikingek hadjáratit a rómaiak világot felperzselő és leigázó háborúit stb. és vetítsük ki ezt, mai utódaikra. Nem kell ecsetelnem ez mekkora anakronizmus és milyen egyoldalú nézőpont. Az Árpád-házi királyaink olyanok nekünk, mint a lengyeleknek a Piasztok a cseheknek a Przemislyek a franciáknak a Capetek stb. A nép által választott, igaz, nemzeti királyaink. A dinasztia alapító, Árpád a 907-es pozsonyi csatában, legyőzte a Keleti-Frank birodalom egyesített seregét. Meghalt a sereg vezére Liutpold bajor herceg, Ditmár érsek, számos püspök és közel 20 gróf. A Kárpát-haza első honvédő harcának esett áldozatul, maga Árpád és három fia is. Árpád ükunokája Vajk a hagyomány szerinti örökös, Koppány helyett tört a trónra. A cél a nyugati kereszténységhez tartozás a keleti ellenében. Istvánként ő győzött, majd az általa megvakítatott Vazul unokája László királyunk, Szenté avatatta 1083-ban. Ugyanekkor avatták Szenté, István fiát, Imre herceget is. 1031-ben vadkan ölte meg, véletlenül pont akkor, mikor nagybátyja, II. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád fiágon kihalt és unokaöccse Imre, mint utolsó nőági leszármazott örökölhette volna a Német-római birodalom koronáját. István nővére, vagy lánya feleségül ment Edmund angolszász herceghez, aki a normannok elől menekült hozzánk. Lányuk a később Szenté avatott Margit, atyja hazájába visszatérve Skócia királynője lett és hitével besugározta e zord északi tájat. A szentek sorát Lászlóval folytatjuk, ki korának lovageszménye az első Szentföldre induló keresztes hadak választott vezére, melyet 1095-ös halála meghiúsított. Leánya Szent Piroska II. Komnénosz János bizánci császár felesége és I. Manuel bizánci császár édesanyja. Ő alapította a Pantokrátor kolostort és a vele egybe épített 50 ágyas kórházat. Szent Ágnes atyja I. Ottakár cseh király, édesanyja Konstanca, III. Béla magyar király lánya. A német és angol uralkodó is megkérte kezét, de ő Prágában előbb a minoritáknak, később a klarisszáknak alapított kolostort. Főleg árvákat és betegeket gondozott. 1989-ben II. János Pál avatta szenté. Szent Erzsébet a tatárjárás utáni, második honalapítónk IV. Béla húga a Thüringiai őrgróf IV. Lajos felesége lett. Férje halála után a jótékonykodását megelégelő sógorai elzavarták. II. Frigyes császár megkérte a kezét, de nemet mondott. Unokahúga IV. Béla lánya, Szent Margit már születésétől Istennek ajánlották a tatároktól való megmenekülésért. 3 éves korától élt zárdában, először Veszprémben, majd a később róla elnevezett, Nyulak szigetén. A cseh király II. Ottakár és a lengyel király is megkérte, de ő az égi királyságot nem cserélte el, földi kincsekért. Nővére Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje. Férjével Piast V. Boleszláv lengyel királlyal szüzességi fogadalmat tettek. Férje halála után klarissza apáca lett és vagyonát szétosztotta szegények között. Szent Erzsébet az utolsó aranyágacska, III. András lánya, atyja halála után (1301. janiár 11.) nevelőanyjával, Habsburg Ágnessel Bécsbe kerül, hatalmi érdekek céltáblája lesz, de ő a kolostori élet mellett dönt és haláláig, 28 éven át a svájci Töss kolostorában él. Habsburg Henrik többszöri házassági ajánlatát visszautasítja. Hosszú évekig beteg, de nagy alázattal viseli. Sírjánál számosan gyógyultak meg.

E rendhagyó felsorolás elsősorban nem vallási alapon történt, csak azt hivatott bemutatni, hogy e királyi ház a középkorban milyen nagy tiszteletnek örvendett. Nyugatról folyamatos támadások érték Magyarországot. Szálka volt szemükben egy életképes nagy múltú nép beékelődése Európa szívébe. A keletről jövők, Európa gazdagságáért támadtak minket. E dinasztia 300 éven át bírta ezt a kettős nyomást a mérleg nyelveként. A Morvamezei, Dürnkruti csatában IV. Kun László a cseh hegemónia elkerülése okán, II. Ottokárral szemben, Habsburg Rudolf mellé állt, s győzött s így csöbörből-vödörbe kerültünk. Érdekesség: Ottokár nagyanyja III. Béla lánya Konstanca a Przemysli ház ősanyja. Ottokár felesége Kunigunda IV. Béla unokája, László unokatestvére volt.
Talán a romantikus távlat is teszi, de sokunkban úgy élnek Ők, mint az igazi, saját, minden hibájuk, tévedésük ellenére is a magyarság emelését szolgáló vezéreink, királyaink. Közvetlen utódaikban, az Anjoukban és még egyszer, Mátyás idelyében fölvillantak a remények, de aztán végképp elenyésztek.

Az Anjouk és a Pálosok

Évtizedes harcok után Anjou Károly Róbert, V. István, Mária lányának unokája, megszerezte az Árpádok trónját. A következő évtizedekben az országrészeket uraló kiskirályokat igázta le. Fia, Nagy Lajos 1342-ben, szilárd trónt örökölt. Anyja IV. Béla dédunokája a lengyel Piast házból, Lokietek Erzsébet. Később az ő jogán lesz 1370-ben lengyel király. A nápolyi királyságra öccse Endre meggyilkolása után formál jogot, Anjou örökségképpen. Idejében a legnagyobb Magyarország területe. A szállóige szerint országát három tenger mosta. Az Adriai, Dalmáciánál a Fekete a behódolt moldvai és Havasalföldi fejedelemségeknél és a lengyel perszonálunió idejében, majdnem a Balti. A majdnem a Teuton lovagrend keskeny sávja észak-lengyel földön. Már a törökkel is harcba kell szállnia. Mária királynő, Lajos idősebb lánya, Luxemburgi Zsigmonddal köt házasságot, ki később Német-Római császár is lesz. Kisebbik lánya a később Szenté avatott Hedvig, lengyelül Jadviga lengyel királynő a litván fejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz megy férjhez, s teszi ezzel egész Litvániát kereszténnyé, s lett a Jagelló-ház ősanyja. A IV. Béla idejében indult az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje a fehér barátok, közismert nevükön a Pálosok. Nem katonai rend, de jelentős létszámba lépnek be harcedzett, jó fizikai képességekkel rendelkező tagok. Példaképük a lovagkirály, Szent László. Lajos, több Pálos monostort alapít a legnevezetesebbet, Márianosztrát 1352-ben. Velencéből megszerzi Remete Szent Pál ereklyéjét is és a Szentlőrinci főkolostorba viteti. Oppelni, vagy Opuliai László herceg, Lajos rokona és nádora alapítja az első lengyel monostort a Czestochowa melletti Jasna Górán (Fényes-hegyen). Ő adományozza a hírneves csodatévő Fekete Madonna képet, melynek palástján az Anjou liliomok láthatóak. A szentkép másik elnevezése Regina Poloniae, Lengyelország királynéja. Másolatát szinte minden pálos templomban elhelyezték. Czestochowa a lengyelek nemzeti szentélyévé vált. Manapság évi egy millió zarándok keresi fel. Márianosztráról 16 szerzetes ment el az alapításkor Czestochowába, a szent kép őrzésére és indította el lengyelhonban a pálos életet. A török invázióig közel 200 kolostoruk volt szerte a világon. VI. Sándor pápa a hírhedt Borgia, őket kérte fel a spanyol és portugál gyarmatbirodalom határának kijelölésére. Az Újvilág első térítői is ők voltak, őket váltották, később a Jezsuiták. Ezen a csúcsponton tört hazánkra az Oszmán és törte derékba nemcsak a hazát, de a pálosokat is. Fráter György (+1551) az Erdélyi fejedelemség létrehozója, bíboros is e rendhez tartozott. A XVII. századtól újra megerősödtek és építkeztek. A pálos rend „nettó” vagyona a XVIII. században több mint 4,5 millió rénus forint volt. A pálos gazdaságok jó működéséhez ugyanis hozzájárult financiális rátermettségük és szociális érzékenységük is; például másoknál alacsonyabb kamatra adtak pénzt, sőt, a szegények és rászorultak kamatmentes kölcsönt is kaphattak. Filozófiájuk Arisztotelész és Aqinói Szent Tamás tanaira épült; és nem utolsósorban a rendet mindenkor jellemző erősen magyar szellemiségre: ez volt a pálos lelkület, avagy a „pálos szellem”. 1786-ban II. József betiltatja a többi haszontalannak ítélt renddel együtt a Pálosokat is. Titokban tovább működtek. Még a betiltás előtt a generális perjel a pápával a lengyel rendtartományt kiveteti felügyelete alól, így a rend a Habsburg birodalmon kívül tovább tud élni. 1934-ben a Gellérthegyi sziklatemplomban újra indul a pálosok rendje az anyaországban. 1950-ben a kommunista rezsim bezáratta és 2 méter vastag betonfalat emel kapujába. 1989-ben a hazai rendszerváltás után ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.

Hunyadiak

A reneszánsz nagy uralkodója Hunyadi Mátyás híre, s neve első királyainkkal vetekszik, s utána már nem is követi ilyen magyar király. A család hatalmát és fényét édesapja Hunyadi János a mindenki által ismert hírneves törökverő alapozta meg. Tehetségével, hazaszeretetével szinte a semmiből került Magyarország kormányzói székébe. Hosszú téli hadjárata, Nándorfehérvári diadala fél évszázadra vette el a török kedvét hazánk megtámadásától. Fiának, Mátyásnak „csak” a status quo fenntartása maradt. Az, hogy ez sikerült, köszönhető volt szigorú gazdaságpolitikájának, mely óriási bevételt biztosított számára. Erre támaszkodva hozta létre a világhírű „Fekete seregét”, mely 10/15 000 ezer zsoldosból állt. A nemesi bandériumokkal és az országrészek haderejével együtt Mátyás hadserege megközelítette a 100 000-es létszámot. Sokan szemére hányták, folyamatos hadakozását, feleslegesnek tartották, mely rengeteg pénzébe, verejtékébe került az országnak. 1471-ben, Vitéz János esztergomi érsek közreműködésével, egy ellene szövetkező párt le is akarta váltani. Mátyás célja a Német-római császári cím megszerzése volt, melynek erejével a török veszedelmet akarta elhárítani. Ha ez sikerül neki és nem hal meg ilyen fiatalon, valószínűleg elkerülhettük volna Mohácsot. Természetesen a történelem, nem ismer ha, mi lett volna eseményt. Visegrádi udvara a reneszánsz kor ékköveként csillogott. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat, igen ez közel 3 millió arany. Hunyadi Mátyás nyugatra tekintett, országát európai nagyhatalmi státuszba akarta emelni, amilyen az Árpádok és Anjouk korában is volt. Csehország jó részét elfoglalva lett Cseh király is, majd 1485-ben Bécs is kezébe került, ahol 1490-ben elhunyt. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak. Két törvényes feleségétől nem született gyermeke. Egy steini polgárlánytól Edelpeck Borbálától született fia Corvin János, akit 1479-ben törvényesített, örökösének, de a hatalmi harcokban hamar alulmaradt és 1503-ban meghalt. Mátyás szigorú, de következetes volt, a főurak túlkapásait is megtiltotta, s a nagyon magas adóterhek ellenére kiszámíthatóvá, ezáltal tervezhetővé, élhetővé tette a mindennapokat. Az utókor a legnemesebb jelzővel jutalmazta, „igazságos Mátyás király”.

A Török és Habsburg évszázadok

Az oszmán birodalom I. Szulejmán idejében fordult Európa belső részei felé. I. Ferenc francia királlyal szövetségben, támadt a Habsburg birodalom ellen. Az út természetesen, mint mindig, Magyarországon keresztül vezetett. Megint jött az akkor már fél ezer éves dilemma, kelet, vagy nyugat mellé álljunk. Ahogy Koppány és István idejében, most is két pártra szakadt az ország. Ma sem tudjuk, hogy melyik lett volna jobb. 1526. augusztus 29-én Mohács mellett a magyar hadsereg elsöprő vereséget szenvedett. 1541-ben Buda is török kézre kerül, s maradt 150 évig. Fráter György pálos szerzetes, majd bíboros az ország keleti felét Erdélyi fejedelemséggé szervezte. A két tábor között addig egyensúlyozott, míg senki sem tudta kihez tartozik igazán. Ferdinánd a biztonság kedvéért megölette. Szulejmán hét hadjáratot vezetett ellenünk. 1552-ben Egernél sikerült megfricskáznunk. Utolsó hadjáratán 1566-ban Szigetvárt ostromolta, de már nem látta meg győzelmét, Zrínyi Miklós hősi halálát. Ő már előbb került Allah elé, a táborban halt meg 71 évesen. 100 évvel később 1664-ben Szentgotthárdnál az egyesített európai hadak nagy győzelmet arattak a törökön. Az elsöprő győzelem utáni Vasvári béke mindenkit meglepett még a törököket is. A török 20 éves fegyverszünetet kapott és még plusz területet is.

A békét kötő Habsburg I. Lipót, 1671-ben lefejeztette a felháborodott magyarok vezéreit, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet, Frangepán Kristófot. A protestánsok ellen irtó hadjáratot folytatott. Felkelt ezek után ellene Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc. A Magyar Királyságot fegyverrel meghódított, minden jogát elveszített tartománynak tekintette, az Aranybulla 31. pontjában foglalt ellenállási jogáról, továbbá a Habsburg családon belüli szabad királyválasztási jogáról, lemondatta a nemzetet. Kiadta a híressé vált Diploma Leopoldinumot. Ez a császári hitlevél magában foglalja a Habsburg-ház Erdély fölött való uralmának a rendekkel történt egyezkedés alapján létesített feltételeit. Nem kell taglalnunk, mennyi volt ebben a megegyezés. II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcunk 8 esztendeig tartott (1703-1711), s ha nem is érte el célját, de elgondolkodásra késztette elnyomóinkat. 30 év múlva elhunyt az utolsó Habsburg, s a család fiágon kihalt. A família minden erejét összeszedve elfogadtatta a világgal Mária Terézia utódlását. Egy újabb paradoxon, amikor több oldalról megtámadták birodalmát, kihez futott és kapott segítő kezet, igen azoktól a magyaroktól, kiknek elődei az ő elődeitől az előbbiekben leírtakat kapták ajándékba. 1741-ben összehívta a pozsonyi országgyűlést, melyen gyászruhában, karjaiban kisfiával a későbbi kalapos királlyal, Józseffel a magyarok köztudottan érzelmi habitusára alapozva segítséget kért. Itt hangzott el a híres mondat „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) Segítségükkel, ha háborút nem is nyert, de birodalmát megmentették. 1765-től nem hívta össze az országgyűlést, rendeletileg kormányzott. A magyarországi agrártermékekre a birodalmon belül alacsony kiviteli vámot szabtak, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az örökös tartományokban is termeltek. Az Ausztriából és Csehországból származó iparcikkekre alacsony behozatali vámot kellett fizetni, míg a magyar kivitelt e téren megnehezítették. A jobbágyok egységes terheit összefoglaló rendeletét 1767-ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. 1777-ben kiadott tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kötelezővé tette az oktatást a 6–12 éves korú gyermekek számára. Előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére. Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket Magyarországra. Az államkincstár költségén több tízezer német ajkú telepest hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról. A kérdés csak az Qui prodest?

Hatvannyolc évvel halála után 1848 márciusának idusán a magyarok újra ellentmondtak az elnyomásnak. Kossuth, Széchenyi, Batthyány az Aradi tizenhármak és még sok-sok ezren, másfél esztendőn át tépték a birodalmi sas tollait. A végén csak az orosz cár több száz ezres serege segítségével tudott győzni Ferencz József. No, nem utoljára járt itt a medve, a XX. században 50 évig tartott a „felszabadításuk.”

Trianon, az igazságtalan ítélet

A magyar nemzet történetének legfájóbb és legérzékenyebb pontjához érkeztünk. Az I. világháborút lezáró békekötéshez, mely a versailles-i Kis Trianon palotában köttetett. Nekünk magyaroknak a legfájóbb, mivel 1000 éves országunk területének 3/4-ét, lakosságunk 2/3-át vesztettük el, illetve vették el tőlünk. Legérzékenyebb azoknak, akik ezt ajándékba kapták és még közel 100 évvel az események után is bizonygatniuk kell, hogy szerintük jogosan. A legtöbb megajándékozott az őskortól indul, hogy bizonyítsa elsőbbségét e föld felett, de bizonyíték e korból mondjuk ki finoman, erősen kétséges lehet csak. Egy biztos, amire írásos és régészeti bizonyítékok garmadája van az az ezer éves Kárpát-medencei magyar élettér. Ha egy emberiségtől független bíróság hozna, hozott volna objektív ítéletet akkor a kis nemzetállamok időközbeni gyarapodása okán, kaphattak volna területi autonómiát, vagy akár határigazítást is, de nagyságrendekkel kisebb mértékben. De tudjuk, hogy itt emberek döntöttek és a többségi lobbi semmiképpen meg nem magyarázható ultimátumot nyújtott be hazánknak. Európa 93 éve bizonygatja, hogy ez megtörtént és ha nem is helyesen történt ezt nekünk el kell fogadni. Minden mást meg lehet kérdőjelezni, de ezt mi felejtsük el. Büntetlen nemzet nem létezik, mi sem vagyunk azok, de hogy ekkora bűnösök nem vagyunk, nem voltunk ezt minden értelmes ember tudja. Nem több, nem kevesebb lenne a megoldás, hogy területi és kulturális autonómiát kapjanak azok a területek, melyek közel 100 éve nyögik a másodrangúság terhét és még 100 év után is nagyon jelentős magyar lakossággal rendelkeznek. Nézzük meg mi vezetett idáig.

Az Antant 1916-ban titokban odaígérte Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény-Debrecen–Csongrád-Tisza vonalig a Román Királyságnak, ha az hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának. Miután Románia szinte azonnal vereséget szenvedett, majd különbékét kötött a Monarchiával, és csak a világháború utolsó napjaiban üzent újra hadat, az antant eleinte vonakodott elismerni a román területi követelések jogosságát.

A csúcson hárman vitáztak a magyar ügyről: Lloyd George brit miniszterelnök; Henri Berthelot francia tábornok, a francia hadsereg második embere és Francesco Nitti olasz miniszterelnök. A brit és az olasz kormányfő javítanának a magyarok helyzetén, a francia főtiszt viszont mereven ellenáll: Lloyd George felvetette, hogy 2,75 millió magyart, a teljes népesség egyharmadát akarják elcsatolni, és szerinte„ ezt a javaslatot nem lesz könnyű megvédeni".

Berthelot: „A statisztikai adatok közismerten megbízhatatlanok. Végül is kicsodák a magyarok? Magyarország lakosságát elnemzetietlenített népesség teszi ki. Az ország eredeti lakosai nem magyarok, hanem a korábban ott élő népek voltak. [...] Erélyesen kifogásolja a kérdés bármilyen formában való újra fölvetését. Ha most a Tanács, azon szándékától vezérelve, hogy kiengesztelje a magyarokat – akik egyébként is mindenkor különösen alattomos népségnek bizonyultak – újfent megnyitja ezt a kérdést, vajon mit fognak gondolni a szövetségeseink.”

Lloyd George szerint Berthelot önellentmondásba keveredett, mert ha egyetért az igazságos békével, akkor rugalmasabbnak kell lennie.

Vajon lehetséges, hogy Berthelot úr tényleg azt hiszi, béke fog uralkodni Közép-Európában, ha idővel kiderül, hogy a magyarok követelései jogosak voltak, és hogy egész közösségeket – barmok módjára – átadtak Cseh-Szlovákiának és Erdélynek egyszerűen azért, mert a konferencia nem volt hajlandó a magyar ügyet megvizsgálni.

Szerinte ez háborúhoz vezet, és a németek vagy az oroszok használják majd fel a magyarokat, vélekedett előrelátóan a brit kormányfő, aki bölcsessége ellenére is összekeverte a Románia és az Erdély szavakat. Lloyd George hozzátette, hogy bretonokon és a walesieken kívül az összes európai nép nagyon kevert, külön kiemelte a franciákat.

A vita végén Berthelot bevallotta, hogy a francia kormány már odaígérte a csehszlovákoknak, a jugoszlávoknak és a románoknak a megszállt magyar területeket, ezért nincs lehetőség tovább vitázni a határokról.

Lloyd George teljesen megrökönyödött azon, hogy a franciák a brit kormány jóváhagyása nélkül ilyen fontos ügyben már elkötelezték magukat. A vita azzal zárult, hogy a határok újratárgyalását nem jelentik be, de megvizsgálják, hogy bizonyos magyar igények nem méltányolhatók-e.

A gyakorlatban végül a francia álláspont valósult meg.

A magyar közvélemény így látta Trianont: „Felbontották Ausztriát, hogy ne tűrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekből, morvákból, szlovákokból, lengyelekből, magyarokból, németekből, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, magyarokból, németekből, szerbekből, bulgárokból, törökökből, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekből, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekből, törökökből, magyarokból, montenegróiakból, vendekből, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát. Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet.”

Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború kitörésének körülményeiről: „... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen.” A merényletet követő koronatanácson azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, és Magyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.

Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

Lehetne a leírtakat sokkal jobban részletezni, de felesleges. Az itt leírt idézetekből világosan kitűnik, hogy mi az igazság, hát ne felejtsük el!

A magyar túrázás és hegymászás rövid története

Turista az, aki útrakél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közebett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét ez a keresés teszi.

Dr. Eötvös Lóránd

Eötvös József író és kultúrpolitikus fia, nagyhírű tudós, az MTA elnöke, egyetemi tanár, művelődési miniszter (1895), a főrendiház tagja, az Eötvös-inga feltalálója. Korának egyik legismertebb hegymászója volt, az Alpok több csúcsának első megmászása fűződik a nevéhez. Kedvenc túraterülete a Dolomitok, ahol számos első megmászása is volt. 1877-ben vezetőjével, Michael Innerkoflerrel elsőnek jutott fel a Zwölferkofel-csúcsára (3091 m). A következő évben ő volt az első ember a sexteni Rotwandon (2966 m), 1879-ben pedig az Elferkofel-csúcson (3115 m), Einserkofel (2698 m). Legnagyobb hegymászó sikerét 1884-ben aratta: Dél-Tirol addig megközelíthetetlen csúcsára, a Cortinad' Ampezzo felett tornyosuló Croda da Lagóra (2709 m) jutott fel elsőként. Ezeken kívül még más alpesi hegycsúcsok első megmászása is a nevéhez fűződik: a Dolomitokban 25-30 első megmászást hajtott végre. A Cadin-csoport minden csúcsát, hágóját megmászta, néhányat közülük többször is. A magas hegyek iránti szeretetét leányaiba -- Rolanda és Ilona -- is beoltotta, kik első megmászói voltak a Tofana de Roces és a Grohmanspitze d. falának.

Nagy tekintélyét felhasználva őt választották meg az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület elnökének, ezt a tisztséget nyolc éven át töltötte be (1891-1899), majd az egyesület tiszteletbeli tagja lett.

Dr. Téry Ödön orvos (1856-1917) a magyar turista mozgalom egyik megteremtője. Kezdetben a Pilist és a Börzsönyt járta be, majd a Tátrai hegyekben túrázott. Több csúcsot a Magas-Tátrában ő mászott meg először. Az ő nevéhez fűződik az első dobogó-kői menedékház alapítása. 1891. szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, melynek ügyvezető alelnöke lett. Tevékenységét a Tátrában az Öt-tó katlanában felépített, róla elnevezett, Téry-menedékház koronázta meg, melyet 1899. augusztus 21-én nyitottak meg, mint Magyarország legmagasabban fekvő (2016 m) menedékházát.

1873. augusztus 10-én Tátrafüreden megalakul a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), hetedikként a nagy alpesi egyesületek sorában.

Zsigmondy Emil az 1870-es évek végén a vezető nélküli hegymászással évtizedekkel megelőzte korát. Több mint száz, 3000 m-nél magasabb csúcsot mászott meg, s tapasztalatait több kiadványban adta közre. Az egyik legismertebb könyve a Die Gefahren der Alpen című sokáig a hegymászás egyik alapműve volt, s ma is helytálló ismereteket tartalmaz. Zsigmondy Emil emlékét a Dolomitok egyik menedékháza, s a Zillertali-AlpokFeldkopf vagy Zsigmondy-csúcsa őrzi. Ez utóbbit 1879-ben bátyjával,Ottóval elsőként mászta meg. 1885-ben a Pic de la Meje mászása közben lezuhant. 24 évesen érte a halál, mely tőben elvágta orvosi pályafutását, de üstökösként ívelő mászó pályafutása örök életet adott neki. Testvére Richárd, Nobel-díjas kémikus, unokatestvére Schulek Frigyes, neves építész.

A századfordulót megelőzően néhány tudományos expedíció is komoly hegymászó eredményt hozott. Déchy Mór (1851-1917) - a Matterhorn és a Mont-Blanc első magyar megmászója - hét Kaukázus-expedíciója során feljutott az Elbruszra és a Kazbekra is. Ő volt az első magyar 5000 m felett. A Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója.

Stein Aurél (1862-1943 Kelet-kutató) egyik Belső-Ázsiában tett utazása alkalmával a Muztag Ata-n 6000 m fölé került. 7000 m fölé, 1967-ben jutottak magyarok a Pamír hegységben. Az akkori Lenin csúcsra, ma Ibn Sina Peak (7134 m) Honfi Tivadar, Tátrai Rupert, Kristóf Péter Pál, Pick József.

1973-ban kerül sor az első hazai sziklamászó versenyre a Meteor szervezésében az Oszoly, Delágó és Veszprémi falainak, akkori direkt útjain. Később évente megrendezésre került az Aggtelek Kupa sziklamászó verseny.

1987. október 1. a Shisha Pangma (8046 m, Himalája), az első magyar nyolcezres csúcs megmászása (a harmadik magyar Himalája expedíció, dr. Nagy Sándor, Ozsváth Attila, Balaton Zoltán, Csíkos József, Várkonyi László és Vörös László).

2002. május 25.: a Mount Everest (8850 m, Himalája) első magyar megmászása, a Déli-nyereg útvonalon, oxigénpalackkal (Erőss Zsolt).

2003. július 19. a Gasherbrum II. (8035 m, Karakorum) első magyar megmászása, első magyar nő nyolcezresen (Erőss Zsolt, Nedeczky Júlia, Klein Dávid, Mécs László és Ugyan Anita). 2002-es Everest expedició: Várkonyi László a Déli csúcsig (8750 m) jutott oxigén használata nélkül (mindmáig ez a magyar magassági rekord).

Erőss Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. Ugyan Anita az első magyar nő az Everesten (2009) és az egyetlen magyar, aki kétszer állt a csúcson (2010).

A modern hegymászó sport kialakulása a világon

A XVIII. században, tudományos kutatások eredményeképpen megállapítják, hogy az Alpok legmagasabb pontja a 4807 méter magas Mont Blanc. Megindul a harc a legmagasabb pont eléréséért. Horace Benedict de Saussure genfi születésü tudós - lesz az egyik mozgatója a hegy megmászásának. 1775-ben már összeáll egy csoport, akik Tissay vezetésével megpróbálják elérni a csúcsot, de nem járnak szerencsével.

1786. augusztus 8-án hajnalban Jacques Balmat és Michel Paccard együtt indulnak útnak és reggel hat óra huszonhárom perckor elérték a Mont Blanc 4807 méter magas csúcsát. A hivatalos Hegymászó történet is ezt a dátumot fogadta el az „alpinizmus születésnapjának". 1787. augusztus 3-án Balmat segítségével Saussure is elérte a csúcsot, és így beteljesült a huszonhét éve dédelgetett álom. Marie Paradis (1778 Chamonix-1839), a nők közül elsőként állt az Alpok legmagasabb pontján 1808 július 14-én.

A Matterhorn egyike a legtöbbet fotózott turista látványosságoknak Európában. A régi korokban is megkülönböztetett figyelem övezte, s meghódítása a modern alpinizmus aranykorának, csúcspontját jelentette.

1865 július 15-én a brit Edward Whymper lord Francis Douglas, Hudson Hardow, Michel Croz, és két svájci hegyivezető - apa és fia - a két Taugwalder két nap alatt megmászták a Matternhornt svájci oldalról. Whympernek 1860 óta ez volt a 13. kísérlete a csúcs elérésére.

A Matterhorn alakjából adódóan a hegy megmászása után ugyanazon az útvonalon - mivel ez a legkönnyebb - kell lemászni is, aki csak egyszer is próbálkozott valamire felmászni, tudja a lefelé mászás nehezebb. Ehhez adódik hozzá a fáradság. Whymperék is megfeledkeztek erről, egy nehezebb szakasznál Hardow megcsúszott és a kötéllel, ami a biztosítást szolgálta volna magával rántotta Croz-t, Hudsont, és Douglast. Így vált a dicsőséges nap egyben gyászos emlékké is.

A Matternhorn északi falát 1931-ben Franz és Toni Schmidt mászta meg előszőr, akik Münchenbôl kerékpárral tették meg az 568 Km-es utat - mivel vonatra nem volt pénzük - , hogy megpróbálják megmászni a falat. Július 31-én kezdték meg a mászást és 33 órai mászás után másnap érték el a csúcsot. A leküzdött nehézségeket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy teljesítményükért - több díj mellet- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság aranyjelvényét is megkapták.

A világ tetejét, a Föld Istenasszonyát (Csomolungmát) ma ismert nevén a Mount Everestet, 1953 május 29-én Tenzing Norgay serpa hegyivezető és Edmund Hillary ausztrál hegymászó érte el. A föld harmadik pólusát a 2006-os mászószezon végéig 2062-en érték el, közülük 972-en 1998 óta. 203-an haltak meg mászás közben. A több ezres sikeres mászásból 100 körüli az oxigén belégzése nélküli megmászók száma. 1978-ban Reinhold Messner és Peter Habeler először oxigén nélkül éri el a Mount Everest csúcsát. 1986-ban Messner az első a világon, aki megmászta a világ mind a 14 hegycsúcsát, melyek magasabbak 8000 méternél. A csúcsokat oxigén használata nélkül érte el.

Az Északi-sarkot 1909-ben Edwin Robert Peary (1857-1920) érte el elsőként. A Déli-sarkra 1911-ben Roald Amundsen (1872-1928) tette először a lábát.

És a miértre talán a legszebb, legigazabb válasz, Kenneth Roberts tollából:

Az Északnyugati átjáró, miként az minden szabad nép képzeletében él, nem más, mint egy szűk, rejtett, nehezen fellelhető ösvény, mely a titokzatos Kelet felé vezet, de tágabb értelemben ez az ösvény a hírnév és dicsőség, a kincsek és kalandok regényes útja. Hány ember él köztünk, aki szüntelenül a saját Északnyugati Átjáróját keresi, és feláldozza egészségét, minden erejét, sőt egész életét ebben a keresésben! Ki merné állítani, hogy az ilyen álomkergetők meddő, de reménysugaras törekvése kevesebb boldogságot rejt magában, mint az okosabbak és józanabbak élete, azoké, akik otthon ülnek, a biztonságban ásítoznak és soha nem kockáztatnak semmit. Kinevetik azokat, akik a legendás átjárót keresik, a kivezető utat a mindennapos élet szürkeségéből. Kinevetik őket, de mosolyuk mintha savanyú lenne.

Kőrösi Csoma Sándor pihenő

Kőrös 1784 április 4.-1842 április 11. Darjeling, India. Nyelvtudós a tibeti filológia megalapítója. Életcélja a magyar őshaza felkutatása. 1819 őszén indult a nagy útnak gyalog. Tibetig jutott, s pénze fogytán nem is ért tovább. Az angol Ázsia társaság szolgálatába szegődve, láma kolostorokban élve hosszú évek alatt, megalkotta a tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt. 1842-ben újra útnak indult eredeti célját követve, Nagy Tibet felé az őshaza után kutatva. Útközben megbetegedett és elhunyt. Azóta számos elkötelezett követője akadt. Vámbérytól, Baktayn át a ma élő és kutató Máté Lajosig.

Vámbéry Ármin: 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amely Budenz nyomására elfelejtődött. A középkori krónikairodalom például a Gesta Hungarorum, megőrizte magyar történeti hagyományt a magyarság legközelebbi rokonainak a török népeket tekintette. E hagyomány nyomán Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét. Ő alapította a világ első turkológiai tanszékét itt, a Pesti Királyi Tudományegyetemen. Vámbéry a közeli türk-magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt, e tárgyban írott munkái gyakran durva hangvételű tudományos és közéleti vitát robbantottak ki Magyarországon, mely ugor-török háborúként híresült el. Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú hasonlóság e nyelvek és népek közös észak-ázsiai eredetére mutat. A magyar nép és nyelv finnugor eredetének hirdetői, Budenz József és követői hangosan támadták Vámbéryt és elméletét, megkérdőjelezve Vámbéry tudományos szavahihetőségét és tisztességét. Az őt és elméletét ért támadások hevessége azonban meglepő annak fényében, hogy Vámbéry sosem tagadta a magyar és a finnségi népek közt fennálló kapcsolatot, az általa előbb turáninak, majd a nemzetközi szaknyelv változása nyomán már urál-altajinak nevezett népeket és nyelveket (a finntől a magyaron át a törökig) mind egymás meglehetősen közeli rokonainak tartotta. E vita ma is parttalan, a finnugristák, nem hajlandók még vitatkozni sem, csak ragaszkodnak a dogmájukhoz. Az eredet keresés máshol is hasonló vitákat indukál. Például az orosz eredet történetben a nagy szláv és a varég/viking, szláv keveredés hívei állnak szemben.

Serpa Kalandpark Kft. © 2002-2024 Minden jog fenntartva.