A park elemei

Dr. Zsigmondy Emil

Bécsben született 1861. augusztus 11-én, doktorátust 1884-ben szerzett. Orvosi hivatását Dr. Zsigmondy Emilkomolyan vette, bécsi tanulmányai mellett megfordult Prága, Lipcse, Halle, Berlin, Koppenhága, Amszterdam és London gyógyintézeteiben. 1885-ben bekövetkezett hegymászó halála, orvosi működését tőben elvágta, de világszerte tisztelik, mint a vezető nélküli hegymászás úttörőjét, filozófiájának és etikájának megalkotóját. Bátyjával, Ottóval, 15 éves korában kezdte el a csúcsok meghódítását. Korai haláláig (1885) 104 csúcsmászás közül csak hat történt vezetővel, sikertelen kísérlet öt volt, köztük a Meije katasztrofálisan megszakadt mászása. 1885-ben jelent meg a Die gefahren der Alpen /Az Alpok veszélyei című műve, magyar kiadása 2001-ben. Hosszú évtizedekig a hegymászók alapműveként szolgált, alaptételei ma is érvényesek. A Zillertal-i Alpokban a Feldkopf csúcsot (3087 méter), első megmászójáról, Zsigmondyról nevezte el az Osztrák Alpin Club. Richárd testvére, az első magyar anyanyelvű Nobel-díjas.

Koppány

A magyar történelem legvitatottabb, legmegosztóbb alakja, személyisége. Pontosan máig nem meghatározott KoppányI. István királyhoz fűződő rokoni viszonya, de abban nincs kétség, hogy a Turul nemzetségbeli Árpád leszármazottja és a hagyományos seniorátus elve szerint a hatalom jogos örököse volt. Tudjuk, hogy keresztény volt, tudjuk, hogy a független magyarság szószólója volt és tudjuk, hogy elbukott. Az általa képviselt nézet, akkor is, ma is két Koppányoldalra állította és állítja a magyarságot. A kérdés: Mi történt volna, ha I. István nem lép be a XI. századi Európai Unióba és a keleti kereszténység helyett, nem kényszeríti rá a magyarokra a római rítust. Túlélhette volna-e, és hol tartana ma a magyarság, ha Kupán lesz a fejedelem, akkor? Higgyük azt, hogy mindketten jót akartak, mindketten a magyarságot akarták emelni és megtartani. Próbáljuk a másikban nem a hibát keresni, hanem az értéket meglátni és akkor talán ezer esztendő múlva sikeresebb hazát adhatunk át utódainknak.

Nimród

A Biblia szerint az Özönvíz utáni világ első királya, Noé fia Kám fia Kus fia, erős vadász is volt az Úr előtt. Kézai Simon XIII. századi Gesta Hungarorumában, NimródNimród/Ménrót 201 évvel a vízözön után hozzáfogott a bábeli torony megépítéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, melyet ez időben Persia tartományának neveztek és ott felesége, Enéh ikerfiakat szült, Hunort és Magort, kik a hunoknak és magyaroknak lettek őseik.
Enéhen kívül több neje is volt, tőlük származott gyermekei és azok maradékai Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlítanak a hunokhoz, csakhogy kissé különböznek beszédben.
Szent Sigilbert Antiochia-i püspöknek, a keleti nemzetekről szóló krónikája szerint, Nimród mintegy 58 esztendővel a Vízözön után, ment be Evilát földjére és feleségétől Enéhtől nemzette Hunort és Magort.

Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép, melynek eddig ismert legkorábbi ábrázolására egy legalább Nimród32 ezer éves elefántcsont lapocskán bukkantak. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható. Minket, magyarokat is megérint. Hívjuk Nimródnak, régi térképeken Kaszásnak, vagy Szkítának. Nimródról azt tartja a krónika, hogy "nagy vadász vala az Úr előtt", a világ első szakrális uralkodója, aki az égből kapta koronáját. Ő Hunor és Magor, azaz a hunok és a magyarok apja. A Nimród- vagy Orion-csillagkép három égi út találkozásánál található. A cselekvés útját szimbolizáló ekliptika Nimród kezénél ível, az égi egyenlítő, mely a kozmikus egyensúly jelképe, a Nimród-öv csillagainál halad át, míg a csillagkép a vállán tartja a Tejutat (az égi haza szimbólumaként). A hagyomány szerint a Tejútra való felemelkedéshez az ő segítsége (beavatása) kell.

Györkös Imre | 2012-07-28 | 1 óra 22 perc

"Ember, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel, mert a Nimród pálya reménytelen!"
Azt hiszem életem egyik legnagyobb élménye volt, ajánlom mindenki figyelmébe, aki az igazán kemény pályákat szereti. Lehet távolról, alulról fikázni, de ezt csak az tegye, aki legalább 1 x végig ment rajta "lendületből"! Ezek után valószínű, hogy idő mérésre is vissza fogok jönni.

Jakobi Ádám | 2012-07-21 | 41 perc 26 másodperc

Új rekord!
Nagyon jó volt a pálya, semmivel sem könnyebb, még az írás is nehezen megy.

Tamás | 2012-07-13 | 1 óra 40 perc

A tavalyi haladó pálya után a Nimródot sokkal jobban élveztem. A feladatok teljesíthetők, izgalmasak, miközben szép kilátás nyílik a Balatonra. Ha tehetem máskor is teljesíteni fogom.

Imre | 2012-07-09 | 2 óra 57 perc

Két évet vártunk a pálya elkészülésére, de megérte. Komoly kihívás volt, közben hasznos gondolataim is támadtak az életről. Hálásak vagyunk. Remélem tudok javítani a részidőmön.

Bánk H. György - Orosháza | 2012-07-07 | 51 perc | 38 °C

Gratulálok a készítőknek, ez valóban nem gyenge!!! 38 °C, igazi kihívás, nem csak a "szöveg" nagy.
Most pihenek.....................
Isten áldását kívánom továbbra is a készítőkre és az összes dolgozóra!

Csatári Sanyi - Békés | 2012-07-06 | 1 óra 45 perc | 3 liter víz | 38 °C

Szuper a pálya!!!
Rettenetes nehéz volt a vége, de megérte. Már másodszor vagyunk itt. Fél év alatt mozgok annyit, mint itt 1 és háromnegyed órát. Alig bírok írni olvashatóan, a kezemről hiányzik a bőr, de nagyon jó volt.
Köszönöm! Jövőre újra jövök!!!

VESE | 2012-04-10

A Veszprémi Sportmászó Egyesület még múlt pénteken lehetőséget kapott az új pálya tesztelésére. Hatan érkeztünk a próbára. A csapatról csak annyit, hogy a hat főnek 7 teljesített Ironman, és vagy 20 magyasportmászó bajnoki cím sejtetni engedi, nem vagyunk teljesen kezdők. A pálya ennek ellenére komoly kihívást jelentett, kemény munka, és remek szórakozás. Mindenkinek ajánlani tudjuk, hogy gondolja át kétszer is, mielőtt nekimegy az útnak, és ezt kesztyű, és egy palack víz nélkül véletlenül se tegye meg. Azonban ha sikerül, az komoly eredmény, büszkeséggel tölthet el bárkit. És aznapra más programot ne tervezzetek...

Mászótorony

Kiemelten ajánljuk vendégeink részére, 3 éves kortól a fizikai aktivitás végéig. Magassága 9 méter, összfelülete 200 m2,  6 különböző nehézségű útvonallal rendelkezik. A mászás felső biztosítással történik. Az útvonal tetején rögzített karabineren fut át a hegymászó kötél, melynek egyik vége a mászóhoz, a másik a biztosító szakember hevederén lévő biztosító szerkezethez van rögzítve. A rendszer minden pontja 1500 kg-nál nagyobb szakítószilárdságú. A kötél befűzése által a biztosító személy a saját súlyának többszörösét is képes megtartani, ezért nincs súlyhatár. A mászás fejleszti az ügyességet, egyensúlyérzéket, az erőt, kitartást, bátorságot és a gondolkodást is. Egy mászás addig tart, amíg a próbálkozónak sikerül felmásznia a kiválasztott csúcsára, illetve önként fel nem adja. Munkatársunk tapasztalatai alapján javasol útvonalat, amelyet felül lehet bírálni, de menet közben változtatásra már nincs lehetőség. Lehet mászni cipőben vagy mezítláb, igény szerint. Papucs és gyengén rögzíthető szandál alkalmatlan a mászásra.

Mászás, kizárólag biztonsági hevederrel, munkatársunk által biztosítva történhet!
  • 3 éves kortól
  • Torony magasság: 9 méter
  • Átlagos teljesítés: 2-5 perc
  • Galéria
  • Árak

Drótkötél csúszda

Egyetlen olyan eszközünk, amely az ügyességet nem fejleszti. A fáradtság nélküli élményszerzés mellett, a tériszony és a félelem leküzdésének célja lehet a motiváció. 80 méter hosszú acélsodronyon lehet lecsúszni. Az indító állomás 10 méter magas, fából készült emelvény, amelyre lépcső vezet. A pálya alatti legnagyobb mélység 12 méter. Az indító adja fel a hevedert, becsatolja, illetve rögzíti a csigához a csúszót. Csak ő indíthat, leugrani, nekifutni tilos! A dupla biztosító szárat kell fogni, de elengedésekor sincs probléma, csak kissé elbillenhet ülő helyzetéből a csúszó. A pálya végén gumikötelek fékezik le, illetve lassítják a próbázót. Érkezéskor a fogadó munkatársunk oldja a kötést és segít a leszállásban. Alsó súlyhatár 20 kg, felső az XXL-es heveder befogadó mérete (tapasztalat alapján kb. 120 kg).

  • 20 kg-os testsúlytól
  • Pályahossz: 80 méter
  • Maximális magasság: 12 méter
  • Galéria
  • Árak

Kalandösvények

Kalandparkunk legkreatívabb, legösszetettebb részei a modern kori kalandozás eszenciája, törzsanyaga. Van benne mászás, csúszás, ugrás, lendület, erő, vidámság, fáradtság, vízhólyag és küzdés. A beérkezéskor elégedett fáradtság és jóleső büszkeség. Megcsináltam, megcsináltuk érzés! Ezeknek az élményeknek eléréséhez szeretnénk hozzájárulni a lehető legjobb tudásunk szerint. Tanácsadással, bíztatással, könyörgéssel, mikor mire van szükség. A hét fokozat a kezdőknek, a haladóknak és az ínyenceknek ad bizonyítási lehetőséget. A különbségek, mind hosszban, mind nehézségi fokban egyértelműen elhatárolhatók.

Gyermek kezdő kalandösvény / Kis VUK út Gyermek kezdő kalandösvény / Kis VUK út

Tapasztalataink alapján, a gyermekek 5-6 éves kortól, kb. 120 cm-es testmagasságtól, tudják számukra is élvezetesen igénybe venni a pályát. Az akadálypálya 9 elemből áll, melyek hasonlók a felnőtt pályákhoz, csak gyermekekre méretezve. A biztonságot a megfelelő felszerelés és kollégáink felügyelete szavatolja.

Felszerelés és kíséret nélkül a pályát TILOS igénybe venni!
  • 120 cm-es magasságtól
  • Átlagos járómagasság: 1,5-2,5 méter
  • Átlagos teljesítés: 15-20 perc
  • 9 akadály
  • Galéria
  • Árak

Gyermek haladó kalandösvény / Karak út Gyermek haladó kalandösvény / Karak út

Az akadálypálya 16 egységből áll, mely tartalmazza a teljes Kis Vuk pályát, kiegészülve 7 nehezebb elemmel. Teljes hosszán biztosító drótkötél szavatolja a gyerekek biztonságát. A beülő hevederhez kötéllel kapcsolódó két karabiner folyamatosan, párban fut a drótkötélen. Ezeket a próbázó gyerekeknek egyesével kell átakasztania az oszlop túloldalára az egyes állomásokon. A résztvevőket minden esetben parkunk munkatársa felügyeli.

Felszerelés és kíséret nélkül a pályát TILOS igénybe venni!
  • 130 cm-es magasságtól
  • Átlagos járómagasság: 1,5-2,5 méter
  • Átlagos teljesítés: 20-30 perc
  • 16 akadály
  • Galéria
  • Árak

Felnőtt kezdő pálya / Zsigmondy út Felnőtt kezdő pálya / Zsigmondy út

A 10 különböző akadályból álló pálya átlagos teljesítési ideje 15-20 perc. A teljesítéshez minimum 150 cm-es magasság szükséges, illetve maximum 100 kg-os testsúly lehetséges. A pályát egyénileg kell teljesíteni, kizárólag biztonsági heveder és karabineres biztosító eszköz használatával. Az állomásokhoz érkezve, először mindig az egyik biztosító karabinert kell átakasztani a következő drótkötélre. Ha ez megtörtént, csak akkor akasztjuk át a másikat is. Munkatársunk indítja és irányítja a próbázót. Beleesésnél a saját biztosító kötelükbe kapaszkodva kell visszamászni, ha ez nem sikerül, munkatársunk segít.

  • 150 cm-es magasságtól
  • Maximum 100 kg-os testsúly
  • Átlagos járómagasság: 3-4 méter
  • Átlagos teljesítés: 15-20 perc
  • 10 akadály
  • Galéria
  • A névadóról
  • Árak

Felnőtt kezdő dupla hosszban / Családi pöttyös út Felnőtt kezdő dupla hosszban / Családi pöttyös út

17 elemből áll, mely magában foglalja a felnőtt alappályát (Zsigmondy út) is. Átlagos teljesítési ideje 25-35 perc. Az utat a kevésbé bevállalós vendégeinknek építettük, akik kisebb magasságban és könnyebb feladatok között érzik jobban magukat, de kicsit hosszabb ideig szeretnék élvezni a kihívást. A teljesítéshez minimum 150 cm-es magasság szükséges, illetve maximum 100 kg-os testsúly lehetséges. A pályát egyénileg kell teljesíteni, kizárólag biztonsági heveder és karabineres biztosító eszköz használatával. Az állomásokhoz érkezve, először mindig az egyik biztosító karabinert kell átakasztani a következő drótkötélre. Ha ez megtörtént, csak akkor akasztjuk át a másikat is. Munkatársunk indítja és irányítja a próbázót. Beleesésnél a saját biztosító kötelükbe kapaszkodva kell visszamászni, ha ez nem sikerül, munkatársunk segít.

  • 150 cm-es magasságtól
  • Maximum 100 kg-os testsúly
  • Átlagos járómagasság: 3-4 méter
  • Átlagos teljesítés: 25-35 perc
  • 17 akadály
  • Galéria
  • Árak

Felnőtt haladó pálya / Koppány útja Felnőtt haladó pálya / Koppány útja

A 19 különböző akadályból álló pálya átlagos teljesítési ideje 45-60 perc. Nemcsak a teljes hossz, hanem az elemek távolsága is nagyobb, nehezebb feladatok várnak a próbázóra. Sportos életvitelűeknek kiadós mozgás, az átlagos életmódot folytatóknak komoly kimerültséget is okozhat. Nagy melegben javasoljuk, hogy a próbázó vigyen magával vizet, fél literes műanyag palackban. Aki még nem próbált hasonlót, kérjük és ajánljuk, hogy csak a kezdő pálya (Zsigmondy út) teljesítése után vágjon bele ebbe a kalandba! 14 éves kor alatt, független a magasságtól, szerencsésebb, ha felnőtt kísérettel engedjük a gyermekeket a pályára.

Figyelem!
Hosszú ujjú, kézre simuló kesztyű és sportcipő használata erősen ajánlott!
  • 150 cm-es magasságtól
  • Maximum 100 kg-os testsúly
  • Maximum járómagasság: 10 méter
  • Átlagos teljesítés: 45-60 perc
  • 19 akadály
  • Galéria
  • A névadóról
  • Árak

Felnőtt erős haladó pálya / Kövesdy emlékút Felnőtt erős haladó pálya / Kövesdy emlékút

A Kövesdy emlékút 26 elemből áll, a haladó és a profi pálya közötti űrt tölti ki. A Nimróddal részben közös útvonalon halad, fizikálisan és ügyességileg a Koppány útja állóképességi változata. Az emlékút útvonalát fehérrel jelöltük. Az út névadója Kövesdy György, erdélyi hegyi vezető barátunk, aki az indulásunknál sokat segített nekünk. 2012-ben hunyt el. Pályánkat nem kezdő kalandozóknak ajánljuk. Nagy melegben feltétlenül javasoljuk, hogy a próbázó vigyen magával vizet, fél literes műanyag palackban. Sportos életvitelűeknek kiadós mozgás, az átlagos életmódot folytatóknak komoly kimerültséget is okozhat.

Figyelem!
Hosszú ujjú, kézre simuló kesztyű és sportcipő használata erősen ajánlott!
  • 150 cm-es magasságtól
  • Maximum 100 kg-os testsúly
  • Maximum járómagasság: 10 méter
  • Átlagos teljesítés: 1,5-2 óra
  • 26 akadály
  • Galéria
  • A névadóról
  • Árak

Felnőtt profi pálya / Nimród útja Felnőtt profi pálya / Nimród útja

A felsőfokú kihívás. Csak sportos életmódú, kifejezetten erős izomzatúaknak ajánljuk. Kizárólag 14 éven felüliek indulhatnak. A pálya 30 állomásból áll és közel 500 méter hosszú. Az út több szakaszon eléri a 10 méteres járómagasságot! Átlagos teljesítési ideje 1,5-2,5 óra! Csak rendszeres, intenzív sportot űzőknek ajánljuk. Sportos, átlagnál erősebb karizmot és állóképességet kíván. Aki még nem próbált hasonló kalandösvényt, annak először a haladó pálya (Koppány útja) teljesítését ajánljuk! Jól felkészülteknek nagy élményt, igazi erőfelmérést kínál. Reményeink szerint, nagy versenyek helyszínéül is szolgál a jövőben.

Figyelem!
Hosszú ujjú, kézre simuló kesztyű és sportcipő használata erősen ajánlott!

Panoráma pályaszakasz Panoráma pályaszakasz

Tetejéről a Balaton keleti-medencéje belátható! Nem önálló pálya, hanem a három felnőtt haladó ösvényhez (Koppány, Kövesdy, Nimród), pluszban választható. Az új szakaszok erőssége az erős haladó pályának (Kövesdy emlékút) felel meg. 7 szakaszból áll, melyet lila színnel jelöltünk az oszlopokon és a biztosító drótköteleken. A Koppány útja 9. szakasza (szörfdeszkák) után indul, szemben a menetiránnyal, annak érdekében, hogy két hosszú szakaszon a Balaton látképe táruljon kalandozóink szeme elé. Ténylegesen négy szakasz a Panoráma rész, mert 3 meglévő akadályt kétszer kell teljesíteni a fentebb leírtak érdekében.

  • 150 cm-es magasságtól
  • Maximum 100 kg-os testsúly
  • Maximum járómagasság: 10 méter
  • Átlagos teljesítés: Koppány, Kövesdy, vagy Nimród pálya ideje, plusz 30-35 perc
  • 7 akadály
  • Árak

Íjászpálya

Háromállásos íjászpályánkon a középső vesszőfogó 8, a távolabbi 15 méterre helyezkedik el. Egyszerre mindig csak egy fő lőhet, illetve tartózkodhat a lőállásban. A vesszőket csak munkatársunk hozhatja vissza, mivel szakszerűtlen kihúzásuk deformálódást okozhat. Hagyományos Kassai féle magyar reflexíjakat használunk. A felnőtt legerősebb 110, a közepes erősségű, 35 fontos, a gyermek körülbelül 15 fontos. Tapasztalataink alapján 6-7 éves kortól tudják kihúzni a gyerekek. Az íjászat hozzájárul a koncentráció, valamint az erő fejlődéséhez, és egy kis bepillantást nyújt eleink életmódjába.

  • 6-7 éves kortól
  • Maximális távolság: 15 méter
  • 3 lőállás
  • 15-110 fontos erősségű íjak
  • Galéria
  • Árak

Magyar történelmi tanösvény a Serpa Kalandparkban

Ismert alapigazság, a történelmet mindig a győztesek írják, ezért is meg a gondolkodó, érző emberek lelkében élő, a szülő és felnevelő föld, nemzet, ország, haza iránt érzett érthető elfogultság okán is nagyon kényes téma. Talán az emberiség legkényesebb témája, mely az egymás alá- fölé rendeltségét hívatott bizonytani, rossz és téves szemléletű esetben. Mint írtam az elfogultság érthető, de csak egészséges, kellően alátámasztott és nem elvtelen, kitalált, elferdített teóriákra támaszkodva, ami egyértelműen már a kimondás, kinyilatkoztatás pillanatában a kinyilatkoztató és mindenki más számára is egyértelműen és vélhetően, sokszor tudottan is hamis. A múlt elferdítése országon, hazán belül, egészségtelen, torzuláshoz, betegséghez vezet, országok között pedig lehetetlenné teszi a békés, egymást erősítő segítségnyújtáson alapuló a másikat tisztelő együttélést. Tudjuk, hogy a hatalmi játszmákban pontosan ez az attitűd elkerülendő, mert igazán jól halászni csak a zavarosban lehet. Megpróbálunk történelmi tanösvényünkön egy mindenki által elfogadható utat bejárni, ami sem az átláthatatlan őserdőbe, sem a kilúgozott sós sivatagba nem vezet.

A Szent királyi dinasztia az Árpád-ház

A Kárpát-medencét 895-ben véglegesen elfoglaló eleink tettei már mindenki által ismertek, nem indulunk mi sem Nimródtól, vagy Atillától, mert légyen igaz, avagy sem, ez csak végelláthatatlan vitához vezetne. Akinek Álmos és Árpád az első magyar, őrizze és tisztelje emléküket, akinek szeme, sokkal távolabbra lát, legyen büszke hitére, adjon ez neki tartást, de nem kifelé hivalkodást. A kalandozásoknak nevezett korszakban, mely közel száz évet ölel fel a IX. és X. században, eleink mindig, mint behívott szövetséges vettek részt a belháborúkban. Persze ez ugyan úgy elítélhető magatartás ma, de lényeges a különbség. Ezen a vonalon haladva, elítélhetjük a garázda vikingek hadjáratit a rómaiak világot felperzselő és leigázó háborúit stb. és vetítsük ki ezt, mai utódaikra. Nem kell ecsetelnem ez mekkora anakronizmus és milyen egyoldalú nézőpont. Az Árpád-házi királyaink olyanok nekünk, mint a lengyeleknek a Piasztok a cseheknek a Przemislyek a franciáknak a Capetek stb. A nép által választott, igaz, nemzeti királyaink. A dinasztia alapító, Árpád a 907-es pozsonyi csatában, legyőzte a Keleti-Frank birodalom egyesített seregét. Meghalt a sereg vezére Liutpold bajor herceg, Ditmár érsek, számos püspök és közel 20 gróf. A Kárpát-haza első honvédő harcának esett áldozatul, maga Árpád és három fia is. Árpád ükunokája Vajk a hagyomány szerinti örökös, Koppány helyett tört a trónra. A cél a nyugati kereszténységhez tartozás a keleti ellenében. Istvánként ő győzött, majd az általa megvakítatott Vazul unokája László királyunk, Szenté avatatta 1083-ban. Ugyanekkor avatták Szenté, István fiát, Imre herceget is. 1031-ben vadkan ölte meg, véletlenül pont akkor, mikor nagybátyja, II. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád fiágon kihalt és unokaöccse Imre, mint utolsó nőági leszármazott örökölhette volna a Német-római birodalom koronáját. István nővére, vagy lánya feleségül ment Edmund angolszász herceghez, aki a normannok elől menekült hozzánk. Lányuk a később Szenté avatott Margit, atyja hazájába visszatérve Skócia királynője lett és hitével besugározta e zord északi tájat. A szentek sorát Lászlóval folytatjuk, ki korának lovageszménye az első Szentföldre induló keresztes hadak választott vezére, melyet 1095-ös halála meghiúsított. Leánya Szent Piroska II. Komnénosz János bizánci császár felesége és I. Manuel bizánci császár édesanyja. Ő alapította a Pantokrátor kolostort és a vele egybe épített 50 ágyas kórházat. Szent Ágnes atyja I. Ottakár cseh király, édesanyja Konstanca, III. Béla magyar király lánya. A német és angol uralkodó is megkérte kezét, de ő Prágában előbb a minoritáknak, később a klarisszáknak alapított kolostort. Főleg árvákat és betegeket gondozott. 1989-ben II. János Pál avatta szenté. Szent Erzsébet a tatárjárás utáni, második honalapítónk IV. Béla húga a Thüringiai őrgróf IV. Lajos felesége lett. Férje halála után a jótékonykodását megelégelő sógorai elzavarták. II. Frigyes császár megkérte a kezét, de nemet mondott. Unokahúga IV. Béla lánya, Szent Margit már születésétől Istennek ajánlották a tatároktól való megmenekülésért. 3 éves korától élt zárdában, először Veszprémben, majd a később róla elnevezett, Nyulak szigetén. A cseh király II. Ottakár és a lengyel király is megkérte, de ő az égi királyságot nem cserélte el, földi kincsekért. Nővére Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje. Férjével Piast V. Boleszláv lengyel királlyal szüzességi fogadalmat tettek. Férje halála után klarissza apáca lett és vagyonát szétosztotta szegények között. Szent Erzsébet az utolsó aranyágacska, III. András lánya, atyja halála után (1301. janiár 11.) nevelőanyjával, Habsburg Ágnessel Bécsbe kerül, hatalmi érdekek céltáblája lesz, de ő a kolostori élet mellett dönt és haláláig, 28 éven át a svájci Töss kolostorában él. Habsburg Henrik többszöri házassági ajánlatát visszautasítja. Hosszú évekig beteg, de nagy alázattal viseli. Sírjánál számosan gyógyultak meg.
E rendhagyó felsorolás elsősorban nem vallási alapon történt, csak azt hivatott bemutatni, hogy e királyi ház a középkorban milyen nagy tiszteletnek örvendett. Nyugatról folyamatos támadások érték Magyarországot. Szálka volt szemükben egy életképes nagy múltú nép beékelődése Európa szívébe. A keletről jövők, Európa gazdagságáért támadtak minket. E dinasztia 300 éven át bírta ezt a kettős nyomást a mérleg nyelveként. A Morvamezei, Dürnkruti csatában IV. Kun László a cseh hegemónia elkerülése okán, II. Ottokárral szemben, Habsburg Rudolf mellé állt, s győzött s így csöbörből-vödörbe kerültünk. Érdekesség: Ottokár nagyanyja III. Béla lánya Konstanca a Przemysli ház ősanyja. Ottokár felesége Kunigunda IV. Béla unokája, László unokatestvére volt.
Talán a romantikus távlat is teszi, de sokunkban úgy élnek Ők, mint az igazi, saját, minden hibájuk, tévedésük ellenére is a magyarság emelését szolgáló vezéreink, királyaink. Közvetlen utódaikban, az Anjoukban és még egyszer, Mátyás idelyében fölvillantak a remények, de aztán végképp elenyésztek.

Az Anjouk és a Pálosok

Évtizedes harcok után Anjou Károly Róbert, V. István, Mária lányának unokája, megszerezte az Árpádok trónját. A következő évtizedekben az országrészeket uraló kiskirályokat igázta le. Fia, Nagy Lajos 1342-ben, szilárd trónt örökölt. Anyja IV. Béla dédunokája a lengyel Piast házból, Lokietek Erzsébet. Később az ő jogán lesz 1370-ben lengyel király. A nápolyi királyságra öccse Endre meggyilkolása után formál jogot, Anjou örökségképpen. Idejében a legnagyobb Magyarország területe. A szállóige szerint országát három tenger mosta. Az Adriai, Dalmáciánál a Fekete a behódolt moldvai és Havasalföldi fejedelemségeknél és a lengyel perszonálunió idejében, majdnem a Balti. A majdnem a Teuton lovagrend keskeny sávja észak-lengyel földön. Már a törökkel is harcba kell szállnia. Mária királynő, Lajos idősebb lánya, Luxemburgi Zsigmonddal köt házasságot, ki később Német-Római császár is lesz. Kisebbik lánya a később Szenté avatott Hedvig, lengyelül Jadviga lengyel királynő a litván fejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz megy férjhez, s teszi ezzel egész Litvániát kereszténnyé, s lett a Jagelló-ház ősanyja. A IV. Béla idejében indult az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje a fehér barátok, közismert nevükön a Pálosok. Nem katonai rend, de jelentős létszámba lépnek be harcedzett, jó fizikai képességekkel rendelkező tagok. Példaképük a lovagkirály, Szent László. Lajos, több Pálos monostort alapít a legnevezetesebbet, Márianosztrát 1352-ben. Velencéből megszerzi Remete Szent Pál ereklyéjét is és a Szentlőrinci főkolostorba viteti. Oppelni, vagy Opuliai László herceg, Lajos rokona és nádora alapítja az első lengyel monostort a Czestochowa melletti Jasna Górán (Fényes-hegyen). Ő adományozza a hírneves csodatévő Fekete Madonna képet, melynek palástján az Anjou liliomok láthatóak. A szentkép másik elnevezése Regina Poloniae, Lengyelország királynéja. Másolatát szinte minden pálos templomban elhelyezték. Czestochowa a lengyelek nemzeti szentélyévé vált. Manapság évi egy millió zarándok keresi fel. Márianosztráról 16 szerzetes ment el az alapításkor Czestochowába, a szent kép őrzésére és indította el lengyelhonban a pálos életet. A török invázióig közel 200 kolostoruk volt szerte a világon. VI. Sándor pápa a hírhedt Borgia, őket kérte fel a spanyol és portugál gyarmatbirodalom határának kijelölésére. Az Újvilág első térítői is ők voltak, őket váltották, később a Jezsuiták. Ezen a csúcsponton tört hazánkra az Oszmán és törte derékba nemcsak a hazát, de a pálosokat is. Fráter György (+1551) az Erdélyi fejedelemség létrehozója, bíboros is e rendhez tartozott. A XVII. századtól újra megerősödtek és építkeztek. A pálos rend „nettó” vagyona a XVIII. században több mint 4,5 millió rénus forint volt. A pálos gazdaságok jó működéséhez ugyanis hozzájárult financiális rátermettségük és szociális érzékenységük is; például másoknál alacsonyabb kamatra adtak pénzt, sőt, a szegények és rászorultak kamatmentes kölcsönt is kaphattak. Filozófiájuk Arisztotelész és Aqinói Szent Tamás tanaira épült; és nem utolsósorban a rendet mindenkor jellemző erősen magyar szellemiségre: ez volt a pálos lelkület, avagy a „pálos szellem”. 1786-ban II. József betiltatja a többi haszontalannak ítélt renddel együtt a Pálosokat is. Titokban tovább működtek. Még a betiltás előtt a generális perjel a pápával a lengyel rendtartományt kiveteti felügyelete alól, így a rend a Habsburg birodalmon kívül tovább tud élni. 1934-ben a Gellérthegyi sziklatemplomban újra indul a pálosok rendje az anyaországban. 1950-ben a kommunista rezsim bezáratta és 2 méter vastag betonfalat emel kapujába. 1989-ben a hazai rendszerváltás után ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, és ismét napvilágra került a Sziklatemplom. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai, valamint petőfiszállási házukat is. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.

Hunyadiak

A reneszánsz nagy uralkodója Hunyadi Mátyás híre, s neve első királyainkkal vetekszik, s utána már nem is követi ilyen magyar király. A család hatalmát és fényét édesapja Hunyadi János a mindenki által ismert hírneves törökverő alapozta meg. Tehetségével, hazaszeretetével szinte a semmiből került Magyarország kormányzói székébe. Hosszú téli hadjárata, Nándorfehérvári diadala fél évszázadra vette el a török kedvét hazánk megtámadásától. Fiának, Mátyásnak „csak” a status quo fenntartása maradt. Az, hogy ez sikerült, köszönhető volt szigorú gazdaságpolitikájának, mely óriási bevételt biztosított számára. Erre támaszkodva hozta létre a világhírű „Fekete seregét”, mely 10/15 000 ezer zsoldosból állt. A nemesi bandériumokkal és az országrészek haderejével együtt Mátyás hadserege megközelítette a 100 000-es létszámot. Sokan szemére hányták, folyamatos hadakozását, feleslegesnek tartották, mely rengeteg pénzébe, verejtékébe került az országnak. 1471-ben, Vitéz János esztergomi érsek közreműködésével, egy ellene szövetkező párt le is akarta váltani. Mátyás célja a Német-római császári cím megszerzése volt, melynek erejével a török veszedelmet akarta elhárítani. Ha ez sikerül neki és nem hal meg ilyen fiatalon, valószínűleg elkerülhettük volna Mohácsot. Természetesen a történelem, nem ismer ha, mi lett volna eseményt. Visegrádi udvara a reneszánsz kor ékköveként csillogott. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat, igen ez közel 3 millió arany. Hunyadi Mátyás nyugatra tekintett, országát európai nagyhatalmi státuszba akarta emelni, amilyen az Árpádok és Anjouk korában is volt. Csehország jó részét elfoglalva lett Cseh király is, majd 1485-ben Bécs is kezébe került, ahol 1490-ben elhunyt. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak. Két törvényes feleségétől nem született gyermeke. Egy steini polgárlánytól Edelpeck Borbálától született fia Corvin János, akit 1479-ben törvényesített, örökösének, de a hatalmi harcokban hamar alulmaradt és 1503-ban meghalt. Mátyás szigorú, de következetes volt, a főurak túlkapásait is megtiltotta, s a nagyon magas adóterhek ellenére kiszámíthatóvá, ezáltal tervezhetővé, élhetővé tette a mindennapokat. Az utókor a legnemesebb jelzővel jutalmazta, „igazságos Mátyás király”.

A Török és Habsburg évszázadok

Az oszmán birodalom I. Szulejmán idejében fordult Európa belső részei felé. I. Ferenc francia királlyal szövetségben, támadt a Habsburg birodalom ellen. Az út természetesen, mint mindig, Magyarországon keresztül vezetett. Megint jött az akkor már fél ezer éves dilemma, kelet, vagy nyugat mellé álljunk. Ahogy Koppány és István idejében, most is két pártra szakadt az ország. Ma sem tudjuk, hogy melyik lett volna jobb. 1526. augusztus 29-én Mohács mellett a magyar hadsereg elsöprő vereséget szenvedett. 1541-ben Buda is török kézre kerül, s maradt 150 évig. Fráter György pálos szerzetes, majd bíboros az ország keleti felét Erdélyi fejedelemséggé szervezte. A két tábor között addig egyensúlyozott, míg senki sem tudta kihez tartozik igazán. Ferdinánd a biztonság kedvéért megölette. Szulejmán hét hadjáratot vezetett ellenünk. 1552-ben Egernél sikerült megfricskáznunk. Utolsó hadjáratán 1566-ban Szigetvárt ostromolta, de már nem látta meg győzelmét, Zrínyi Miklós hősi halálát. Ő már előbb került Allah elé, a táborban halt meg 71 évesen. 100 évvel később 1664-ben Szentgotthárdnál az egyesített európai hadak nagy győzelmet arattak a törökön. Az elsöprő győzelem utáni Vasvári béke mindenkit meglepett még a törököket is. A török 20 éves fegyverszünetet kapott és még plusz területet is.

A békét kötő Habsburg I. Lipót, 1671-ben lefejeztette a felháborodott magyarok vezéreit, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet, Frangepán Kristófot. A protestánsok ellen irtó hadjáratot folytatott. Felkelt ezek után ellene Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc. A Magyar Királyságot fegyverrel meghódított, minden jogát elveszített tartománynak tekintette, az Aranybulla 31. pontjában foglalt ellenállási jogáról, továbbá a Habsburg családon belüli szabad királyválasztási jogáról, lemondatta a nemzetet. Kiadta a híressé vált Diploma Leopoldinumot. Ez a császári hitlevél magában foglalja a Habsburg-ház Erdély fölött való uralmának a rendekkel történt egyezkedés alapján létesített feltételeit. Nem kell taglalnunk, mennyi volt ebben a megegyezés. II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcunk 8 esztendeig tartott (1703-1711), s ha nem is érte el célját, de elgondolkodásra késztette elnyomóinkat. 30 év múlva elhunyt az utolsó Habsburg, s a család fiágon kihalt. A família minden erejét összeszedve elfogadtatta a világgal Mária Terézia utódlását. Egy újabb paradoxon, amikor több oldalról megtámadták birodalmát, kihez futott és kapott segítő kezet, igen azoktól a magyaroktól, kiknek elődei az ő elődeitől az előbbiekben leírtakat kapták ajándékba. 1741-ben összehívta a pozsonyi országgyűlést, melyen gyászruhában, karjaiban kisfiával a későbbi kalapos királlyal, Józseffel a magyarok köztudottan érzelmi habitusára alapozva segítséget kért. Itt hangzott el a híres mondat „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) Segítségükkel, ha háborút nem is nyert, de birodalmát megmentették. 1765-től nem hívta össze az országgyűlést, rendeletileg kormányzott. A magyarországi agrártermékekre a birodalmon belül alacsony kiviteli vámot szabtak, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az örökös tartományokban is termeltek. Az Ausztriából és Csehországból származó iparcikkekre alacsony behozatali vámot kellett fizetni, míg a magyar kivitelt e téren megnehezítették. A jobbágyok egységes terheit összefoglaló rendeletét 1767-ben adták ki, melynek urbárium vagy úrbéri pátens volt a neve. 1777-ben kiadott tanügyi rendelete, a Ratio Educationis kötelezővé tette az oktatást a 6–12 éves korú gyermekek számára. Előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére. Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket Magyarországra. Az államkincstár költségén több tízezer német ajkú telepest hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról. A kérdés csak az Qui prodest?
Hatvannyolc évvel halála után 1848 márciusának idusán a magyarok újra ellentmondtak az elnyomásnak. Kossuth, Széchenyi, Batthyány az Aradi tizenhármak és még sok-sok ezren, másfél esztendőn át tépték a birodalmi sas tollait. A végén csak az orosz cár több száz ezres serege segítségével tudott győzni Ferencz József. No, nem utoljára járt itt a medve, a XX. században 50 évig tartott a „felszabadításuk.”

Trianon, az igazságtalan ítélet

A magyar nemzet történetének legfájóbb és legérzékenyebb pontjához érkeztünk. Az I. világháborút lezáró békekötéshez, mely a versailles-i Kis Trianon palotában köttetett. Nekünk magyaroknak a legfájóbb, mivel 1000 éves országunk területének 3/4-ét, lakosságunk 2/3-át vesztettük el, illetve vették el tőlünk. Legérzékenyebb azoknak, akik ezt ajándékba kapták és még közel 100 évvel az események után is bizonygatniuk kell, hogy szerintük jogosan. A legtöbb megajándékozott az őskortól indul, hogy bizonyítsa elsőbbségét e föld felett, de bizonyíték e korból mondjuk ki finoman, erősen kétséges lehet csak. Egy biztos, amire írásos és régészeti bizonyítékok garmadája van az az ezer éves Kárpát-medencei magyar élettér. Ha egy emberiségtől független bíróság hozna, hozott volna objektív ítéletet akkor a kis nemzetállamok időközbeni gyarapodása okán, kaphattak volna területi autonómiát, vagy akár határigazítást is, de nagyságrendekkel kisebb mértékben. De tudjuk, hogy itt emberek döntöttek és a többségi lobbi semmiképpen meg nem magyarázható ultimátumot nyújtott be hazánknak. Európa 93 éve bizonygatja, hogy ez megtörtént és ha nem is helyesen történt ezt nekünk el kell fogadni. Minden mást meg lehet kérdőjelezni, de ezt mi felejtsük el. Büntetlen nemzet nem létezik, mi sem vagyunk azok, de hogy ekkora bűnösök nem vagyunk, nem voltunk ezt minden értelmes ember tudja. Nem több, nem kevesebb lenne a megoldás, hogy területi és kulturális autonómiát kapjanak azok a területek, melyek közel 100 éve nyögik a másodrangúság terhét és még 100 év után is nagyon jelentős magyar lakossággal rendelkeznek. Nézzük meg mi vezetett idáig.

Az Antant 1916-ban titokban odaígérte Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény-Debrecen–Csongrád-Tisza vonalig a Román Királyságnak, ha az hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának. Miután Románia szinte azonnal vereséget szenvedett, majd különbékét kötött a Monarchiával, és csak a világháború utolsó napjaiban üzent újra hadat, az antant eleinte vonakodott elismerni a román területi követelések jogosságát.

A csúcson hárman vitáztak a magyar ügyről: Lloyd George brit miniszterelnök; Henri Berthelot francia tábornok, a francia hadsereg második embere és Francesco Nitti olasz miniszterelnök. A brit és az olasz kormányfő javítanának a magyarok helyzetén, a francia főtiszt viszont mereven ellenáll: Lloyd George felvetette, hogy 2,75 millió magyart, a teljes népesség egyharmadát akarják elcsatolni, és szerinte„ ezt a javaslatot nem lesz könnyű megvédeni".

„Berthelot: A statisztikai adatok közismerten megbízhatatlanok. Végül is kicsodák a magyarok? Magyarország lakosságát elnemzetietlenített népesség teszi ki. Az ország eredeti lakosai nem magyarok, hanem a korábban ott élő népek voltak. [...] Erélyesen kifogásolja a kérdés bármilyen formában való újra fölvetését. Ha most a Tanács, azon szándékától vezérelve, hogy kiengesztelje a magyarokat – akik egyébként is mindenkor különösen alattomos népségnek bizonyultak – újfent megnyitja ezt a kérdést, vajon mit fognak gondolni a szövetségeseink.”

Lloyd George szerint Berthelot önellentmondásba keveredett, mert ha egyetért az igazságos békével, akkor rugalmasabbnak kell lennie.

„Vajon lehetséges, hogy Berthelot úr tényleg azt hiszi, béke fog uralkodni Közép-Európában, ha idővel kiderül, hogy a magyarok követelései jogosak voltak, és hogy egész közösségeket – barmok módjára – átadtak Cseh-Szlovákiának és Erdélynek egyszerűen azért, mert a konferencia nem volt hajlandó a magyar ügyet megvizsgálni.”

Szerinte ez háborúhoz vezet, és a németek vagy az oroszok használják majd fel a magyarokat, vélekedett előrelátóan a brit kormányfő, aki bölcsessége ellenére is összekeverte a Románia és az Erdély szavakat. Lloyd George hozzátette, hogy bretonokon és a walesieken kívül az összes európai nép nagyon kevert, külön kiemelte a franciákat.

A vita végén Berthelot bevallotta, hogy a francia kormány már odaígérte a csehszlovákoknak, a jugoszlávoknak és a románoknak a megszállt magyar területeket, ezért nincs lehetőség tovább vitázni a határokról.

Lloyd George teljesen megrökönyödött azon, hogy a franciák a brit kormány jóváhagyása nélkül ilyen fontos ügyben már elkötelezték magukat. A vita azzal zárult, hogy a határok újratárgyalását nem jelentik be, de megvizsgálják, hogy bizonyos magyar igények nem méltányolhatók-e.

A gyakorlatban végül a francia álláspont valósult meg.

A magyar közvélemény így látta Trianont: „Felbontották Ausztriát, hogy ne tűrjenek Európában sok nemzet felett zsarnokoskodó egy államot. És egy Ausztria helyett csináltak csehekből, morvákból, szlovákokból, lengyelekből, magyarokból, németekből, kisoroszokból álló Csehszlovákiát; csináltak románokból, magyarokból, németekből, szerbekből, bulgárokból, törökökből, tatárokból, cigányokból álló Romániát; csináltak szerbekből, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekből, törökökből, magyarokból, montenegróiakból, vendekből, románokból, albánokból, olaszokból, cincárokból álló Jugoszláviát. Vagyis csináltak egy Ausztria helyett négyet.”

Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború kitörésének körülményeiről: „... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen.” A merényletet követő koronatanácson azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, és Magyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.

Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

Lehetne a leírtakat sokkal jobban részletezni, de felesleges. Az itt leírt idézetekből világosan kitűnik, hogy mi az igazság, hát ne felejtsük el!

A magyar túrázás és hegymászás rövid története

„Turista az, aki útrakél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közebett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét ez a keresés teszi."

Dr. Eötvös Lóránd

Dr. Eötvös Loránd (vásárosnaményi báró)

(1848. július 27., Buda -- 1919. április 8., Budapest)

Eötvös József író és kultúrpolitikus fia, nagyhírű tudós, az MTA elnöke, egyetemi tanár, művelődési miniszter (1895), a főrendiház tagja, az Eötvös-inga feltalálója. Korának egyik legismertebb hegymászója volt, az Alpok több csúcsának első megmászása fűződik a nevéhez. Kedvenc túraterülete a Dolomitok, ahol számos első megmászása is volt. 1877-ben vezetőjével, Michael Innerkoflerrel elsőnek jutott fel a Zwölferkofel-csúcsára (3091 m). A következő évben ő volt az első ember a sexteni Rotwandon (2966 m), 1879-ben pedig az Elferkofel-csúcson (3115 m), Einserkofel (2698 m). Legnagyobb hegymászó sikerét 1884-ben aratta: Dél-Tirol addig megközelíthetetlen csúcsára, a Cortinad' Ampezzo felett tornyosuló Croda da Lagóra (2709 m) jutott fel elsőként. Ezeken kívül még más alpesi hegycsúcsok első megmászása is a nevéhez fűződik: a Dolomitokban 25-30 első megmászást hajtott végre. A Cadin-csoport minden csúcsát, hágóját megmászta, néhányat közülük többször is. A magas hegyek iránti szeretetét leányaiba -- Rolanda és Ilona -- is beoltotta, kik első megmászói voltak a Tofana de Roces és a Grohmanspitze d. falának.

Nagy tekintélyét felhasználva őt választották meg az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület elnökének, ezt a tisztséget nyolc éven át töltötte be (1891-1899), majd az egyesület tiszteletbeli tagja lett.

Dr. Téry Ödön orvos (1856-1917) a magyar turista mozgalom egyik megteremtője. Kezdetben a Pilist és a Börzsönyt járta be, majd a Tátrai hegyekben túrázott. Több csúcsot a Magas-Tátrában ő mászott meg először. Az ő nevéhez fűződik az első dobogó-kői menedékház alapítása. 1891. szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, melynek ügyvezető alelnöke lett. Tevékenységét a Tátrában az Öt-tó katlanában felépített, róla elnevezett, Téry-menedékház koronázta meg, melyet 1899. augusztus 21-én nyitottak meg, mint Magyarország legmagasabban fekvő (2016 m) menedékházát.

1873. augusztus 10-én Tátrafüreden megalakul a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), hetedikként a nagy alpesi egyesületek sorában.

Zsigmondy Emil az 1870-es évek végén a vezető nélküli hegymászással évtizedekkel megelőzte korát. Több mint száz, 3000 m-nél magasabb csúcsot mászott meg, s tapasztalatait több kiadványban adta közre. Az egyik legismertebb könyve a Die Gefahren der Alpen című sokáig a hegymászás egyik alapműve volt, s ma is helytálló ismereteket tartalmaz. Zsigmondy Emil emlékét a Dolomitok egyik menedékháza, s a Zillertali-AlpokFeldkopf vagy Zsigmondy-csúcsa őrzi. Ez utóbbit 1879-ben bátyjával,Ottóval elsőként mászta meg. 1885-ben a Pic de la Meje mászása közben lezuhant. 24 évesen érte a halál, mely tőben elvágta orvosi pályafutását, de üstökösként ívelő mászó pályafutása örök életet adott neki. Testvére Richárd, Nobel-díjas kémikus, unokatestvére Schulek Frigyes, neves építész.

A századfordulót megelőzően néhány tudományos expedíció is komoly hegymászó eredményt hozott. Déchy Mór (1851-1917) - a Matterhorn és a Mont-Blanc első magyar megmászója - hét Kaukázus-expedíciója során feljutott az Elbruszra és a Kazbekra is. Ő volt az első magyar 5000 m felett. A Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója.

Stein Aurél (1862-1943 Kelet-kutató) egyik Belső-Ázsiában tett utazása alkalmával a Muztag Ata-n 6000 m fölé került. 7000 m fölé, 1967-ben jutottak magyarok a Pamír hegységben. Az akkori Lenin csúcsra, ma Ibn Sina Peak (7134 m) Honfi Tivadar, Tátrai Rupert, Kristóf Péter Pál, Pick József.

1973-ban kerül sor az első hazai sziklamászó versenyre a Meteor szervezésében az Oszoly, Delágó és Veszprémi falainak, akkori direkt útjain. Később évente megrendezésre került az Aggtelek Kupa sziklamászó verseny.

1987. október 1. a Shisha Pangma (8046 m, Himalája), az első magyar nyolcezres csúcs megmászása (a harmadik magyar Himalája expedíció, dr. Nagy Sándor, Ozsváth Attila, Balaton Zoltán, Csíkos József, Várkonyi László és Vörös László).

2002. május 25.: a Mount Everest (8850 m, Himalája) első magyar megmászása, a Déli-nyereg útvonalon, oxigénpalackkal (Erőss Zsolt).

2003. július 19. a Gasherbrum II. (8035 m, Karakorum) első magyar megmászása, első magyar nő nyolcezresen (Erőss Zsolt, Nedeczky Júlia, Klein Dávid, Mécs László és Ugyan Anita). 2002-es Everest expedició: Várkonyi László a Déli csúcsig (8750 m) jutott oxigén használata nélkül (mindmáig ez a magyar magassági rekord).

Erőss Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt. Ugyan Anita az első magyar nő az Everesten (2009) és az egyetlen magyar, aki kétszer állt a csúcson (2010).

A modern hegymászó sport kialakulása a világon

A XVIII. században, tudományos kutatások eredményeképpen megállapítják, hogy az Alpok legmagasabb pontja a 4807 méter magas Mont Blanc. Megindul a harc a legmagasabb pont eléréséért. Horace Benedict de Saussure genfi születésü tudós - lesz az egyik mozgatója a hegy megmászásának. 1775-ben már összeáll egy csoport, akik Tissay vezetésével megpróbálják elérni a csúcsot, de nem járnak szerencsével.

1786. augusztus 8-án hajnalban Jacques Balmat és Michel Paccard együtt indulnak útnak és reggel hat óra huszonhárom perckor elérték a Mont Blanc 4807 méter magas csúcsát. A hivatalos Hegymászó történet is ezt a dátumot fogadta el az „alpinizmus születésnapjának". 1787. augusztus 3-án Balmat segítségével Saussure is elérte a csúcsot, és így beteljesült a huszonhét éve dédelgetett álom. Marie Paradis (1778 Chamonix-1839), a nők közül elsőként állt az Alpok legmagasabb pontján 1808 július 14-én.

A Matterhorn egyike a legtöbbet fotózott turista látványosságoknak Európában. A régi korokban is megkülönböztetett figyelem övezte, s meghódítása a modern alpinizmus aranykorának, csúcspontját jelentette.

1865 július 15-én a brit Edward Whymper lord Francis Douglas, Hudson Hardow, Michel Croz, és két svájci hegyivezető - apa és fia - a két Taugwalder két nap alatt megmászták a Matternhornt svájci oldalról. Whympernek 1860 óta ez volt a 13. kísérlete a csúcs elérésére.

A Matterhorn alakjából adódóan a hegy megmászása után ugyanazon az útvonalon - mivel ez a legkönnyebb - kell lemászni is, aki csak egyszer is próbálkozott valamire felmászni, tudja a lefelé mászás nehezebb. Ehhez adódik hozzá a fáradság. Whymperék is megfeledkeztek erről, egy nehezebb szakasznál Hardow megcsúszott és a kötéllel, ami a biztosítást szolgálta volna magával rántotta Croz-t, Hudsont, és Douglast. Így vált a dicsőséges nap egyben gyászos emlékké is.

A Matternhorn északi falát 1931-ben Franz és Toni Schmidt mászta meg előszőr, akik Münchenbôl kerékpárral tették meg az 568 Km-es utat - mivel vonatra nem volt pénzük - , hogy megpróbálják megmászni a falat. Július 31-én kezdték meg a mászást és 33 órai mászás után másnap érték el a csúcsot. A leküzdött nehézségeket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy teljesítményükért - több díj mellet- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság aranyjelvényét is megkapták.

A világ tetejét, a Föld Istenasszonyát (Csomolungmát) ma ismert nevén a Mount Everestet, 1953 május 29-én Tenzing Norgay serpa hegyivezető és Edmund Hillary ausztrál hegymászó érte el. A föld harmadik pólusát a 2006-os mászószezon végéig 2062-en érték el, közülük 972-en 1998 óta. 203-an haltak meg mászás közben. A több ezres sikeres mászásból 100 körüli az oxigén belégzése nélküli megmászók száma. 1978-ban Reinhold Messner és Peter Habeler először oxigén nélkül éri el a Mount Everest csúcsát. 1986-ban Messner az első a világon, aki megmászta a világ mind a 14 hegycsúcsát, melyek magasabbak 8000 méternél. A csúcsokat oxigén használata nélkül érte el.

Az Északi-sarkot 1909-ben Edwin Robert Peary (1857-1920) érte el elsőként. A Déli-sarkra 1911-ben Roald Amundsen (1872-1928) tette először a lábát.

És a miértre talán a legszebb, legigazabb válasz, Kenneth Roberts tollából:

„Az Északnyugati átjáró, miként az minden szabad nép képzeletében él, nem más, mint egy szűk, rejtett, nehezen fellelhető ösvény, mely a titokzatos Kelet felé vezet, de tágabb értelemben ez az ösvény a hírnév és dicsőség, a kincsek és kalandok regényes útja. Hány ember él köztünk, aki szüntelenül a saját Északnyugati Átjáróját keresi, és feláldozza egészségét, minden erejét, sőt egész életét ebben a keresésben! Ki merné állítani, hogy az ilyen álomkergetők meddő, de reménysugaras törekvése kevesebb boldogságot rejt magában, mint az okosabbak és józanabbak élete, azoké, akik otthon ülnek, a biztonságban ásítoznak és soha nem kockáztatnak semmit. Kinevetik azokat, akik a legendás átjárót keresik, a kivezető utat a mindennapos élet szürkeségéből. Kinevetik őket, de mosolyuk mintha savanyú lenne.”

3D térkép